Az egykori Pannoniában 316-ban született Tours-i Szent Márton, Magyarország egyik oltalmazója. A keresztény ókor és középkor e kiemelkedő szentjét választotta Géza fejedelem 996-ban az ország első bencés apátságának védőszentjévé. Katonatisztként szolgált a római hadseregben, apja akarata ellenére felvette a keresztséget. Jótékonykodása, a szegények segítése napjainkban is példaértékkel bír! A népi hagyományok kihagyhatatlan étele a libalakoma! Az ún. kisböjt, azaz a karácsonyt megelőző böjt előtti utolsó napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Márton napjára már kiforr az újbor is. A bornak Szt. Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A must ilyenkor változik borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozik meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák.  Ezért invitáljuk Önt / Önöket erre a programra, hogy felidézzük az egykori hagyományokat és természetesen a libalakomával megalapozzuk a következő év „bőségét”!

Utazás: autóbusszal
Ellátás: libalakoma (büférendszerben) 1 pohár újborral

Utazás ÓCSÁra az egykori premontrei kolostor templomához. A XII-XIII. század fordulóján épült gyönyörű, ma is használatos bazilika elrendezésű imahely a református gyülekezethez tartozik. A felújítási munkálatoknak köszönhetően sikerült megőrizni a XIII. század végén készült freskókat és a műemlékvédelem alatt álló épület elnyerte az Europa-Nostra díjat is.

Továbbutazás APOSTAGra, a felújított és Europa Nostra–díjjal kitüntetett, XVIII. század végén épült zsinagógához. Az épület ma Faluházként működik, ahol könyvtár és múzeum kapott helyet. A felújítási munkálatok során igyekeztek megőrizni az imaház még megmenthető és értékes belső elemeit (architektúrát, csehsüvegboltozatot, karzatot, a belső díszítés egyes részeit). A klasszicista homlokzatú késő barokk műemlék épület külseje híven őrzi eredeti alakját.

RÁCKEVE méltán büszke egyik leghíresebb építményére, hazánk egyetlen gótikus szerb ortodox templomára. A település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes, falusi házak közt található a kőfallal körülvett Szerb Porta. A középkori, Nagyboldogasszonynak szentelt templom teljes belső falfelületét bizánci hangulatú freskók borítják. Ez a különleges látnivaló kihagyhatatlan.

A nap utolsó programjaként (kb. 14.30 óra) a sok-sok látnivaló után, ebéd Taksonyban egy hangulatos étteremben. (A libalakoma napján gondoltak azokra a vendégekre is, akik nem kedvelik a szárnyas ételeket. Ők sem maradnak éhen!) A lakoma után hazautazás, érkezés Budapestre a kora esti órákban.